“A játszótársam, mondd akarsz-e lenni?”

Közelség, távolság és játékosság a hosszú távú kapcsolatokban

Hajlamosak lehetünk naivan azt gondolni, hogy az érzelmi közelség kielégítő szexuális élethez vezet. Ha ez az állítás igaz és ennyire egyszerű lenne, akkor nem küzdene annyi elkötelezett párkapcsolatban élő libidó problémával. A hosszú távú párkapcsolatok egyik izgalmas paradoxona, hogy miközben az érzelmi közelség és a bizalom egyre mélyebb köteléket épít, a szexuális vágy mégis gyakran hanyatlik. Ez a cikk arra keresi a választ, hogyan érthetjük meg ezt a jelenséget, és miként találhatjuk meg az utat a vágy fenntartásához, újraélesztéséhez – mindezt a hétköznapi kapcsolati dinamikákra alapozva.

Írta: Füzes Nóra, szexuálpszichológiai szakpszichológus

Miért változik a vágy idővel a kapcsolatokban?

A párkapcsolatok első szakaszában csaknem bármit hajlandóak lennénk megtenni, hogy újdonsült szerelmünk közelében lehessünk. Ha lehetne belebújnánk a bőrébe, szinte eggyé válnánk vele, hogy minden érzelmi és fizikai szakadékot megszűntessünk. Ebben a szimbiotikus fázisban még nem kell harcolnunk a távolság megteremtéséért, hiszen ez adja a kapcsolat egyik alapvető pillérét. Ez az időszak lehetővé teszi a sóvárgást és a vágyakozást, amely organikusan megteremti a kapcsolati misztériumot és ezzel megágyaz az erotikus kíváncsiságnak. Csupa felfedezés, csupa izgalom és olykor szorongás ez az kapcsolati életszakasz, ahol a későbbi szexuális kínlódás még elképzelhetetlen. A kapcsolat további érési szakaszaiban viszont a stabilitás és a biztonság válik fontossá. Ez nemcsak érzelmileg, de biológiailag is „csillapító” hatással lehet a szexuális vágyra. De miért veszítjük el szexuális kíváncsiságunkat, amikor megkapjuk az áhított biztonságot?

Miért fontos a vágy és az erotika fenntartása?

Az erotikus vágy fenntartása nem csupán a szexualitásról szól. Esther Perel, az érzékiség és a párkapcsolatok kiemelt szakértője, az erotikát úgy definiálja, mint valami sokkal mélyebb és összetettebb dolgot, mint a puszta szexualitás. 

Az erotika egy "belső utazás," amely az intimitás legmélyebb formáit tárja fel, túlmutatva a szex fizikai aktusán.

Szerinte az erotika nem csupán testi vágy, hanem a kreativitás, a képzelet és az újdonság ereje, ami élettel tölti meg a kapcsolatokat.  

3. A távolság ereje: miért lehet vonzó a különállóság?

Esther Perel szerint a vágy egyik kulcsa az egyéni tér és a titokzatosság megtartása. A vágyat gyakran a rejtély és a távolság serkenti – az a tér, amelyben a másik elérhetetlennek, titokzatosnak tűnik. Egy kapcsolatban ezt a távolságot úgy teremthetjük meg, hogy megőrizzük egyéni identitásunkat, érdeklődési körünket, és időnként eltérő élményeket keresünk. Amikor visszatérünk ezekből a pillanatokból, a másik fél újra felfedezhet bennünket, és a vágy újjáéledhet.

4. A mindennapok és a vágy harca

A hétköznapi élet feszültsége, a munkahelyi terhek, gyereknevelés vagy pénzügyi aggodalmak és a túl sok együtt töltött home office óra könnyen kiolthatják a vágyat. Ilyenkor fontos, hogy a párok tudatosan forduljanak szexuális vágycsökkenésükhöz és rálássan a probléma mélyebb gyökerére. Gyakran megesik, hogy vagy túl sok vagy túl kevés időt szánnak egymásra a párok, megágyazva ezzel különböző zavaroknak, érzelmi elhidegülésnek vagy épp túlzott szorongásnak. Fontos, hogy a pár tagjai olyan élményeket teremtsenek, amelyek kiszakítják őket a megszokott szerepeikből. Az friss, közös kalandok – legyen az egy közös szexuális társasjáték kipróbálása, egy új fehérnemű vagy egy nemrég elsajátított erotikus masszázstípus – új impulzusokat adhatnak, amelyek felélesztik a szexualitást.

5. Élni és élni hagyni a vágyat

Legtöbbünk kimondatlan elvárása, amikor egy kapcsolat mellett döntünk, hogy lehetőleg ne változzon a másik. Vagy ha mindenképp változik, akkor abban az irányba tegye, ami számunkra is elfogadható. Nem véletlen, hiszen ettől érezzük folytonosnak, kiszámíthatónak és biztonságosnak az életet. Különösen igaz ez szexuális értelemben. Viszonylag meglepő lenne, ha a partnerünk, akivel már sok éve éljük olykor unalmas, olykor élvezetes szexuális forgatókönyveinket és úgy érezzük már semmi újat nem tud mutatni, egyszer csak előállna valami váratlan ötlettel, pl. “Menjünk swinger klubba, drágám!”. Érthető lenne a megdöbbenés, ha előtte leoltott lámpa mellett, misszionárius pózban találkoztunk. Esetenként egy-egy ilyen váratlan ötlet, valamilyen kapcsolati problémára utalhat, de sok esetben viszont arra, hogy változunk. Szexuálisan is. És ez az egyetlen, ami állandó. 

Ha azt hisszük, hogy a kapcsolati biztonság 100%-ig megteremthető, akkor nagyon gyorsan csalódni fogunk a saját illúziónkban. Sokszor elutasítóan közelítünk párunk szexuális változásaihoz, mert kockázatosnak tűnhetnek az addig ismert működésmódhoz képest. Tudattalanul igyekszünk őt és magunkat is visszatolni az addig megszokott keretrendszerbe, mindeközben elvárjuk az izgalmat és az újdonság adta érzékiséget tőle és önmagunktól is. 

Amikor képessé válunk arra, hogy utat engedjünk egymás huncut vágyainak úgy, hogy az senkit sem sért, akkor ezzel együtt megadjuk a lehetőséget az újdonság és a szexuális jóllét kiteljesedésének. 

A vágy megőrzéséhez elengedhetetlen, hogy a párok nyíltan beszéljenek az igényeikről, a szexualitásukkal kapcsolatos félelmeikről és vágyaikról. Az ilyen beszélgetésekhez azonban sebezhetőség és nyitottság szükséges. Sok párnak nehézséget okoz, hogy kimondja, mit szeretne az ágyban vagy miért nem érzi magát kívánatosnak. Az őszinte, ítélkezésmentes kommunikáció megteremti azt a bizalmat, amelyben a vágy és az intimitás együtt bontakozhat ki. Ebben segít a Lustiq társasjátéka.

A hosszú távú kapcsolatban fenntartott vágy nem mindig egyszerű, de nem is lehetetlen. A fent említett szempontok mentén minden pár találhat saját, személyre szabott megoldásokat a vágy újraélesztésére vagy fenntartására. A kapcsolatot időnként új megvilágításba helyezve, az őszinte kommunikáció és a személyes fejlődés révén a vágy nemcsak életben tartható, hanem intenzívebbé is válhat – és így a kapcsolat is megőrizheti dinamizmusát és örömforrás jellegét.