Hogyan került a teljesítménykényszer az ágyunkba - és hogyan szabadulhatunk meg tőle?

„Heti háromszor szeretkeznünk KELL!” „Tovább KELL bírnom!” „Szexibbnek KELL lennem.” – Ismerősek ezek a mondatok? Hasonló belső monológokkal öleljük magunkhoz a teljesítményszorongást, miközben oldottságot és fesztelen szexualitást várunk el önmagunktól és egymástól. De hogyan kerül egyáltalán a teljesítési kényszer az ágyunkba? Ki hívta meg, miért lopja el a valódi kapcsolódást, és miért marad? Erről szól ez a cikk.

Miért érzünk nyomást a teljesítményre?

Ideális esetben a szexualitás a kötődés, a kíváncsiság és az öröm univerzumát jelenthetné, ahol a partnerek nem méricskélnek, nem kalkulálnak, és nem terhelik egymást elvárásokkal. De ma, a modern világban, ahol az élet minden területét a kiemelkedő eredmények és nagyra törő célok határozzák meg, miért pont a szexualitás maradna érintetlen? Érthető, de szomorú, hogy a teljesítménykényszer beszivárgott az ágyunkba is – az intimitás körbeölelő birodalmába, ahol a legtöbben már nem egyszerűen szeretkezünk, hanem „jól szeretkezünk.”

A kapcsolódásra éhes szexuális energiánk, amelynek el kellene merülnie az élvezetben, feszült figyelemmé alakul. Az ágyunk – amely a pihenés, a huncutság és a játék színtere kellene, hogy legyen – színpaddá válik, ahol folyamatosan bizonyítani kell.

Sokszor generációkon átívelő hamis tévhitekre és kusza külső szempontrendszerekre alapozva ítéljük meg, hogy elég jók vagyunk-e, bízva abban, hogy ha elérjük ezt az elképzelt, könyörtelen mércét, akkor elismerést, szeretetet és önbizalmat nyerünk. De a körforgás nem áll meg. Újra és újra el kell érnünk ezeket a vélt eredményeket (például: „Legalább 30 percig szeretkeznünk kell!”), különben a csökkentértékűség érzése menthetetlenül aláássa lelki jóllétünket.

A vágy törékenysége

A vágy saját természeténél fogva törékeny. Egyszerre keresi a biztonságot és a kockázatot, miközben nem viseli el az elvárásokat, nem működik vezényszóra, és nem bírja el a teljesítménykényszert. A vágy visszahúzódik, ha kényszerrel vagy elvárásokkal találkozik, ami különösen igaz a hosszú távú kapcsolatokra.

Psziché és test

A teljesítményszorongás azonban nemcsak pszichológiai, hanem fiziológiai szinten is hat. Stressz hatására a testünk úgy érzékeli, hogy védekeznie vagy menekülnie kell a helyzetből, ami automatikusan eltereli a figyelmet a szexről. Cindy Meston kutatásai azt mutatják, hogy a felfokozott stresszes állapot időnként fokozott szexuális izgalmat eredményezhet, de a szorongás olyan erősen torzítja ezt, hogy az izgalom azonnal gátlás alá kerül. Mi a következménye ennek? Egy test, amely fizikailag jelen van, de érzelmileg eltávolodott.

Hogyan találhatjuk meg újra az örömöt?

Először is tudatosítsuk, hogy mennyi „kell” kíséri a szexualitásunkat, és vizsgáljuk meg ezeket kritikus szemmel. Emlékeztessük magunkat arra, hogy a szexualitás nem házi feladat, amelyért piros vagy fekete pont jár. A szexualitás egy belső találkozás a partnerünkkel és önmagunkkal – egy olyan tér, ahol felfedezhetjük legigazibb énünket és vágyainkat, miközben lehetőségünk van mindezt megosztani egy biztonságot adó partnerrel.

Ne feledkezzünk meg a kommunikáció fontosságáról sem. Beszéljünk egymással – akár nehézségeinkről, akár az újonnan felfedezett vágyainkról. Ezzel engedhetjük meg magunknak és egymásnak a szabadságot, visszacsalogatva a bátorságot, az újdonságot és a játékosságot a kapcsolatunkba.

A megoldás tehát nem a „még jobb teljesítmény” elérésében rejlik, hanem abban, hogy elengedjük a tökéletesség igényét és felszabadítjuk önmagunkat. A szexualitás valódi lényege nem a tökéletességben, hanem a kapcsolatban és az őszinteségben rejlik.

Források

1. Meston, C. M., & Gorzalka, B. B. (1995). The effects of sympathetic activation on physiological and subjective sexual arousal in women. Journal of Sex Research, 32(2), 119–128. https://doi.org/10.1080/00224499509551780
2. Perel, E. (2006). Mating in captivity: Unlocking erotic intelligence. HarperCollins.
3. Basson, R. (2000). The female sexual response: A different model. Journal of Sex & Marital Therapy, 26(1), 51–65. https://doi.org/10.1080/009262300278641
4. Kaplan, H. S. (1979). Disorders of sexual desire and other new concepts and techniques in sex therapy. Simon & Schuster.
5. Brotto, L. A., & Kleinplatz, P. J. (2015). Integrating sex and relational therapy: Addressing the sexual desire discrepancies in couples. Clinical Psychology Review, 40, 17–29. https://doi.org/10.1016/j.cpr.2015.05.006